Gyakran jönnek a stúdióba fotósok, akik nagy gyakorlattal fényképeznek természetes fényben, de tartanak a stúdióvakuktól. Ránéznek a nagy ablakokra és azonnal tudják, ott hová állítanák a modellt. Persze az ablak nem mindig ott van, ahol kéne. Ez a blogpost pont erről szól.

Ez a blogpost-sorozat a stúdióvilágításról szól. Gyakorlott fotósoknak, akik ezen a területen még bizonytalanok. Egyszerű, jól használható világításokat mutatunk be, minden részben egyet. Minél gyakorlatiassabban, a lehető legkevesebb elmélettel és szakzsargonnal.

h20 header logo shortBEMUTATKOZÁS: Fotósként fő témánk az ember – reklám, lifestyle, portré, divat és image fotók. A H20 lifestyle fotóstúdió Budapest belvárosában üzemel, a Westend-hez közel. A műterem bérelhető is. Munkáinkról és a stúdióról többet tudhattok meg a weboldalon. www.h20.hu

Mi ez?

2016-06-22_vilagitasblog_2-3_0099

ABLAK

…és ez?

2016-06-22_vilagitasblog_2-3_0100

MÁSIK ABLAK

Kezdjük egy szimpla állítással:

NAGY SZOFTBOX = ABLAK

Gondoljunk úgy a boxra, mintha ablak lenne, máris adott a biztos alap. Bár máshol lenne az ablak? Tegyük oda a szoftboxot! Ha az ember ablakként tekint rá, máris sokkal könnyebb elhelyezni a vakut.

Merre nézzen a softbox?

A következő probléma, milyen magasan legyen a vaku és merrefelé irányítsuk a fényét? Az ablak= szoftbox párhuzam ismét segít: legyen olyan magasan, mintha ablak lenne és egyáltalán nem kötelező, hogy a modell felé fordítsuk. Az ablakot is gyakran használjuk úgy, hogy a modell nem áll közvetlenül szemben vele.

2016-06-22_vilagitasblog_2-3_01012016-06-22_vilagitasblog_2-3_0045

2016-06-22_vilagitasblog_2-3_01022016-06-22_vilagitasblog_2-3_0054

A szoftbox nagy, egybefüggő, világító felület. A fénye szinte mindenhova eljut, ami a síkja előtt van. Ha tudni szeretnénk, egy adott pontra jut-e fény a boxból, egyszerűen menjünk oda, ha látjuk onnan a box fehér front felületét, akkor a fénye is világítani fog ránk.

Milyen messze legyen a szoftbox?

Minél nagyobb a box és minél közelebb van, annál nagyobb ablakot tud helyettesíteni. Minél közelebb van a modellhez, annál lágyabb a fénye. Ez vélhetően jó, hiszen éppen azért használunk szoftboxot, mert lágy fényt szeretnénk. Az egyre távolabbi szoftbox viszont karakteresebb világítást is jelent, mivel a világító felület realatíve egyre kisebb az archoz/modellhez képest. Mindkét effekt jól megfigyelhető az alábbi képsoron…

A harmadik fotónál már elkél az ellenoldali derítés. Összehasonlításként  itt a derítőlapos verzió – ezen a derítőt egészen közel helyeztük a modellhez. Ahogyan távolítjuk tőle, úgy kezd majd a jobb oldali kép egyre inkább hasonlítani a baloldalira. Mindenkinek meg kell találnia a célnak/ízlésének megfelelő arányt.

2016-06-22_vilagitasblog_2-3_0106
2016-06-22_vilagitasblog_2-3_0059

2016-06-22_vilagitasblog_2-3_0107
2016-06-22_vilagitasblog_2-3_0061

Lágy fény: Ígértem, hogy kerülöm a szakzsaront, ezért most magyarázattal tartozom. Leegyszerűsítve: kemény fénynek nevezzük, amikor az árnyékok határa éles és vonalszerű. Lágy fénynek, amikor az árnyék határa elmosott, átmenetes. Mivel ez a hatás nem csak a konkrét és nagy árnyékokon érvényesül, hanem az olyan aprókon is, amit a bőr egyenetlenségei okoznak, a lágy fénnyel világított fotón az arcbőr simábbnak, a ráncok kevésbé mélynek tűnnek. Főleg ezért szeretjük! 🙂

A kemény és lágy fény közötti különbség remekül próbálgatható a Mikrosat fényterelő tesztjében.

Az egészen közelre tolt box-szal mégis vigyázni kell! Minél közelebb kerül a modellhez, annál kevésbé alkalmas rá, hogy több egymás mellett álló embert is elfogadhatóan bevilágítson. Már egy összebújó párnál vagy egy anya és gyermeke fotónál is előjöhet a probléma, hogy a fénytől távolabbi arc zavaróan sötétebb lesz, mint a közelebbi. Ilyenkor a boxot távolabb kell vinni. A nagy szoftboxok alkalmasak erre, olyankor is szuper lágy fényt adnak, ha távolabb kerülnek a modelltől.

Miért nem néz a box a modellre?

Nézhet. Sokszor használjuk úgy is. De jelen cikkben is többször szóba került, hogy a szoftboxokkal időnként elvilágítunk a modell előtt vagy mellett, esetleg felette, ahelyett, hogy egyenesen ráirányítanánk. Miért?

A válasz a szoftbox szerkezetében rejlik. Ha egyenesen a modell felé fordítjuk, a vakucső fénye – igaz, egy vagy két diffúzoron keresztül – de direktben is eléri a modellt. A boxban a vakucső a legfényesebb pont, relatíve kicsi, pontszerű fényforrás.

Ha viszont a boxot elfordítjuk annyira, hogy az oldala már eltakarja a modell elől a vakucsövet, akkor megszűnik a pontszerű direkt fény és csak a box szemközti belső oldaláról visszaverődő fény éri közvetlenül a modellt. Az is csak a front diffúzoron keresztül. Így még lágyabb, még természetesebb, még inkább ablak-szerű fényt kapunk.

A technika másik előnye, hogy a box fénye kevésbé éri a hátteret. Ez főleg akkor hasznos, ha a modell egészen a falnál áll és a softbox is közel van.  Ilyenkor ugyanis a modellre ráfordított szoftbox sokkal erősebben világítja meg a falat a modell egyik oldalán, mint a másikon. Az fallal párhuzamosan világító boxszal ez a jelenség elkerülhető – lásd az alábbi illusztrációt…

2016-06-22_vilagitasblog_2-3_01102016-06-22_vilagitasblog_2-3_0064

2016-06-22_vilagitasblog_2-3_01092016-06-22_vilagitasblog_2-3_0063

Beállító fény (modellező fény)

Ha ablak előtt, természetes fénynél fotózunk, könnyű beállítani a modellt, hiszen látjuk, hogyan világítja meg a fény. Sokan idegenkednek a vakuktól, mert ott nem látják. De a stúdióvakuk esetében ez nem igaz. Az ún. “beállító fény”-t erre találták ki – ez egy vakuba épített folyamatos fényű lámpa: ha bekapcsoljuk, előre “látjuk” a vaku fényét.

A Mikrosat “R”-szeriában nagy teljesítményű halogén izzók adják a beállító fény, ezeknek a fénye nem csak sötétben, de még a napfényes stúdióban is látható. Persze az izzók felforrósodnak, de a nagy szoftboxokban sok a tér, egész jól tűrik a halogén izzók melegét. Más vakuk esetén szükség lehet rá, hogy behúzzuk a függönyt és/vagy lekapcsoljuk a világítást a szobában.

A szoba sarka

Ha a falak fehérek, a szoba sarka egy ministúdió. Egyetlen szoftboxos vakuval komplett stúdió világítást lehet összerakni.

Ültessük le a modellt a sarokba. Helyezzük el a boxot a modell előtt úgy, hogy a fény az arca előtt világítson el, rá a box-szal szemközti fehér falra. A főfény a boxból jön, a derítés a falról visszatükrözött fény, a háttér pedig közel van, ezért az is világos marad.

Lényeg a lényeg: egyetlen vakuval, kifejezetten szűk helyen is készíthetünk jó képet.

2016-06-22_vilagitasblog_2-3_0071

2016-06-22_vilagitasblog_2-3_0111

Szoftbox vs. oktobox

Nagyon divatosak ma az oktoboxok. Ezek is szoftboxok, csak nem téglalap alakúak, hanem nyolc (vagy több) szögletűek. A világító felület ettől nem szögletes, hanem közel kerek. Mivel a nap sem szögletes, az oktobox fénye – elvben – természetesebb.

Persze a négyzeteshez közeli szoftbox és az oktobox fénye között a különbség nem igazán látható. Ami látható, az a fényt adó felület tükörképe a csillogó, még inkább a tükröző felületeken. Ha van ilyen,  akkor érdemes elgondolkodni, melyik fényformáló a kívánatosabb. A szem például az egyik leggyakoribb tükröző felület!

A tükröződésekkel – különösen a szemben látható tükröződésekkel – egy önálló cikkben szeretnék majd később foglalkozni, ezért a kérdést most napoljuk el!

Grid a boxon

Gyakran látni, hogy a szoftboxra rácsot, ún. gridet raknak. Szerepe, hogy a fény elsősorban előre világítson és oldalra kevesebb jusson belőle. A hatás soha nem lesz olyan, mint egy méhsejtrácsos reflektornál, mert így is elég sok fény jut oldalra. Viszont elég lehet arra, hogy a megvilágított terület szélén vinyettáló hatást lássunk.

A grid legnagyobb előnye mégis inkább abban mutatkozik meg, hogy miközben a szoftbox továbbra is lágy fényt ad, az árnyékok mélyebbek, vagyis az árnyékos területek valamivel sötétebbek, mint grid nélkül. Ez a Mikroszat fényterelő tesztjében is könnyen tetten érhető.

100x140

grid nélkül

100x140+grid

griddel

Szoftbox helyettesítése

Mit tehet az ember, ha nincs szoftbox-a? Vagy ami van, nem elég nagy? Vagy nem fér el ott, ahová tenni kellene? llyenkor jönnek a helyettesítő megoldások. Összegyűjtöttem néhány ötletet. Nem garantált, hogy ugyanolyan fényt adnak, mint egy nagy szoftbox, de hasonlóan ablakszerű a fényhatásuk. Sőt, az első három akár még rendszervakuval is alkalmazható.

  • derítőlap: a vaku fényét írányítsd egy derítőlapra (pld. alapreflektorral). Világítsd ki az egész lapot! A derítőlap úgy fog világítani, mint egy ablak. Tulajdonképpen még jobb is, mint egy szoftbox! Filmforgatásokon lehet látni hasonló megoldásokat, mivel ott erős folyamatos fénnyel dolgoznak, aminek a hőjét a zárt szofboxok nem bírnák.
  • fehér fal: az előbb használt derítőlap szerepét betöltheti a sima fehér fal is. Világíts rá a vakuval és a fal válik ablakká. Persze a fénylő felület nem szögletes, hanem kb. kerek lesz.
  • diffúzor: Ha van egy nagy diffúzorod, világíts át rajta egy nagy reflex ernyővel. Tulajdonképpen létrehozol így egy nagy szoftbox-ot. Vagyis egy ablakot.
  • dupla box: Ha kicsi a szoftboxod, toldd meg egy másikkal! Két box összeillesztve egymás felett és alatt.

0B0A7790

0B0A7793

0B0A7786

0B0A7791

Vége a második résznek. Hamarosan folyt. köv.

Kredit:

írta: Nyulászi Zsolt (instagram.com/zsoltnyulaszi/)

helyszín: h-20 fotóstúdió, Budapest (www.h20.hu)

stúdiótechnika: Mikrosat (mikrosat.hu)

modell: Balogh Beáta

a fotók 100%-ban retusálatlanok